Az MPAA mindent bevet azért, hogy a beágyazott tartalom esetében a beágyazót is szerzői jogsértésért lehessen vegzálni. Tételezzük fel, hogy valaki felrak a Youtube-ra, és te ezt megosztod mondjuk a Facebook-on. Az MPAA szerint semmi különbség nincs az illegális tartalom feltöltése és a beágyazás között. Már volt is egy szerzői jogi per amiben a bíróság ezt az értelmezést vette alapul a döntésénél. A Google, Facebook, EFF és a Public Knowledge megtámadta a döntés ezen részét… Nagyon hosszú de érdekes cikk.
Source: Ars Technica
Oroszországban a szolgáltató lesz a felelős az illegális fájlcseréért
Egyre jobb megoldásokat termelnek ki magukból a hozzá nem értő, de nagyon akaró politikusok. Ez talán az egyik legcinikusabb hozzáállás ami létezik. Olyan mintha az autópálya-fenntartót büntetnénk a gyorshajtásért.
The cyber crime department of Russia’s Interior Ministry says it intends to get tough on the country’s ISPs when their customers share copyrighted or otherwise illegal material. Authorities say they are currently carrying out nationwide checks on ISPs’ local networks and could bring prosecutions as early as next month.
» via TorrentFreak
Nagyon beszédes grafika 2500 véletlenszerűen választott újonnan nyomtatott könyvről az Amazonról. Mi az oka ennek furcsa eloszlásnak? Ha tudjuk, hogy 1923-tól védi a szerzői jog a műveket, akkor már sokkal érthetőbb az ábra, de egyben elszomorító is. Paul Heald a University of Illinois jogászprofesszora a University of Canterbury-n tartott előadásából még sok egyéb összefüggés is kiderül. A szerzői jog ugyan védi a szerző jogait, de kérdés, hogy milyen áron, ha a művek közben nem jutnak el a potenciális fogyasztókhoz. A The Atlantic cikkében a teljes előadás megtekinthető.
The Missing 20th Century: How Copyright Protection Makes Books Vanish
The above chart shows a distribution of 2500 newly printed fiction books selected at random from Amazon’s warehouses. What’s so crazy is that there are just as many from the last decade as from the decade between 1910 and 1920. Why? Because beginning in 1923, most titles are copyrighted. Books from before 1923 tend to be in the public domain, and the result is that Amazon carries them — lots of them.
» via The Atlantic
Az internetről letöltött, illetve a legálisan beszerzett zeneszámokból készített összeállítást, úgynevezett zenemixet csak úgy használhat fel bárki, ha azt a Mahasz engedélyezi és a jogdíj megfizetését egy hologramos matricának a CD-re való felragasztásával igazolja.
Szerintem ebből még lesz egy-két érdekes eset. Ha egy zeneszámot teljesen egészében felhasználok, akkor védhető az álláspont. Ha viszont csak egy-két ütemet szedek ki innen, másik párat onnan, és még hozzáteszek valamit az nem biztos, hogy származtatott műnek számít. Másrészt mi lesz a paródiákkal?
úgynevezett zenemix
Rob Reid szenzációs előadásából kiderül, hogy a kalózkodás miatt több munkahelyet vesztett el az egész film- és zeneipar, mint ahányan abban összesen dolgoznak. Azt is megtudhatjuk, hogy a csengőhang kalózkodás miatt 50 milliárd dollárt veszít a gazdaság. Az törvények matematikája szerint ha egy iPod-ot megtöltünk illegálisan letöltött zenével, akkor 8 milliárd dollárnyi büntetést hordhatunk a zsebünkben, ami 75 ezer munkahelynek felel meg. (Magyar felirattal is elérhető).
Vérciki bizottsági szavazás az Európai Parlamentben a copyright-ról
Az Európai Parlament egyik szakbizottságában a Copyright rendszer reformjáról kellett szavazni. A 24 fős bizottságból jelen lévő 23 bizottsági tagnak sikerült 26 szavazatot leadni úgy, hogy a reform ellen szavazott 14 tag és mellette 12. A javasolt reform elvileg gyengítette volna a copyright monopóliumokat ha átmegy a bizottságon. Az egész tetejébe mindez a jogi bizottságban fordult elő, aminek elsődleges feladata lenne védelmezni az integritást és a jogi keretrendszerbe vetett bizalmat. Aznap még három szavazáson keletkezett “demokratikus többlet”.
